> Amennyiben egy szervezeten belül a kulcsfontosságú szereplők nem beszélik egymás nyelvét, és nem képesek az információt lefordítani, a szervezetnek nincs esélye hatékonyan működni…
A piaci szférában is felmerült a kérdés, vajon létezik-e egy egyedül üdvözítő, minden szempontból megfelelő vállalati struktúra, ami az egész vállalat szintjén képes reagálni a változásokra.
Olyan szemlélettel működő menedzsment kéne, amelyik a feladatokat komplexen vizsgálja, integrálja magában a különböző szakmai és egyéb preferenciákat anélkül, hogy bármely ágazat javára elfogult lenne, és ezek alapján a problémákra, nagy valószínűséggel ad helyes megoldásokat.
Az öreg, harcedzett veterán szakemberek – a profik, a cégek triariusai – kettős szerepet kapnak. Egyrészt békeidőben átadják tudásukat az új harcosoknak, az új vezetőknek, másrészt, ha meginognak az előttük harcolók, ők még akkor is képesek megfordítani a piaci ütközet állását. A profi szakemberek higgadtak maradnak még krízishelyzetben is és nagyon ritkán adják fel, mert számukra már elvi kérdés a győzelem, hiszen ők a profik.
De a különböző projektek még a legjobb vállalatban is gyakorta érdekellentétben állnak egymással, ha másért nem, hát a közös erőforrások miatt, tehát nem elég a projektmenedzsment, mert az csak a projektre koncentrál, kell egy átfogó menedzselést végző egység is, amely az összes projektet, a napi működést, a hosszú és a rövid távú célokat és az erőforrásokat is összevontan kezeli. Feladata hasonló, mint a katonáknál a törzsnek. Összfolyamati menedzselést végez, taktikai szinten.
Hívjuk ezt az újszerű szervezeti egységet, amely egyben egy szemléletet is jelent a vállalatok világában TAKTIKAI MENEDZSMENTNEK. > 7.